Nos, nem utálom én a közösségi közlekedést, sőt, használója vagyok. Bár olykor megfogalmazódik bennem a kérdés, hogy használója, szenvedője vagy épp elszenvedője vagyok-e. Az biztos, hogy az egyik legnagyobb közösségi közlekedési társaság nélkül sokkal szürkébb, unalmasabb, békésebb lenne utazásaink zöme.
Mivel egyre több a probléma (olykor személyes is), gondoltam megosztok két MÁVval kapcsoaltos véleményt, panaszt. Sajnos az egyikre válasz is érkezett a MÁV részéről, igazán utasbarát, csak hogy érezzük a törődést:)))
1. Tisztelt Máv-Start Zrt.!
A következő problémával fordulok Önökhöz:
Üdülési Csekkből vásároltam a békéscsabai jegypénztárban 5 db 33%os menettérti jegyet dátum nélkül (már itt jegyezném meg, hogy nem véletlen, hogy egyszerre az ember ennyi jegyet vásárol, hisz Üdülési Csekkből nem áll módjukban visszaadni, és a 10.000 címletű csekkeket nehezen lehet más formában felhasználni....). A pénztáros hölgynek akkor mondtam, hogy a jegyek viszonylata Budapest-Keleti pályaudvar- Kétegyháza legyen. A jegyek átvételekor sajnos elkerülte a figyelmemet, hogy a jegyek nem az általam kértek szerint került kiadásra, hanem ellentétes irányban. Ami teljesen nem megfelelő számomra, hiszen ha Kétegyházán kezdem meg az utazásomat, akkor a Budapestről visszafelé történő utazást nem biztos, hogy két héten belül igénybe veszem, így a jegynek a menettérti részét elveszíteném (hisz üdülési csekkes vásárlás esetén a jegy értékét le kell teljes egészében vásárolni). Persze utóbb ezzel nem sok mindent lehet kezdeni, hisz Önök előrelátóan lefedték az ilyen esetet az Üzletszabályzatuk 6. pontjában, így reklamálni a jegyekkel kapcsolatban már nem tudtam.
A probléma orvoslására egyetlen lehetőségem maradt: a menetjegyek visszaváltása.
Eredeti szándékom szerint csak simán ki szerettem volna a jegyeket cseréltetni (és a mai napig nem értem, hogy ez miért okoz akkora problémát), hisz semmi másra nem lett volna szükség, minthogy a menettérti indulási és végállomását felcserélik (tehát nem másik típusú utat, nem máshova akartam megvásárolni, csak a menettérti viszonylatát szerettem volna felcseréltetni).
Tájékoztattak a Nyugati pályaudvaron, hogy ez nem lehetséges csak kezelési költség ellenében. Kérdeztem, hogy miért nem, mert hogy nekem ez költség, és semmi különleges kívánságom nincs, csak a viszonylatot megváltoztatni. A válasz értelmesen annyi volt, hogy mert nem lehet, és különben sem értik a problémámat, hisz ez egy menettérti jegy, amit bármikor a visszaútra is felhasználhatok. Sajnos nem sikerült a hölgynek elmagyaráznom, hogy közel sem biztos, hogy 14 napon belül ismét haza fogok utazni, és az összes jegyem ilyen (tehát 15.000 Ft-om áll jegyekben), és az akkori hétvégére hazafelé mindenképpen vennem kellett volna egy plusz jegyet, hisz a menettérti visszafelé szólt.....
A hölgy az információs pultnál kezdett türelmetlen lenni, így nagyon barátságos és a legkevésbé sem megalázó formában megkérdezte, hogy "Miért talán nincs pénze hazautazni?!". (egyébként pedig életkoromnál fogva pont az a korosztály vagyok, aki keményen fizet a MÁV szolgáltatásaiért, és nem ingyen utazik, így nagyon megalázva éreztem magam, és persze bosszúsan...)
Továbbá arról is tájékoztatott, hogy ha visszaváltatom a jegyeket (ami ÜCS-es vásárlásnál nem lehetséges, tehát mindenképpen plusz költségem keletkezik), akkor is csak max. 1000 Ft-ba kerül nekem.
Nem maradt más lehetőségem, kénytelen voltam a térítési díj ellenében történő cserét választani. A tegnapi nap folyamán (2010.12.09.) Kőbánya-Kispesten, kértem a jegyek cseréjét (ismét hangsúlyozom, hogy csak a viszonylatot kellett megváltoztatni, tehát nem máshova akartam a jegyeket felhasználni...). Meglepetéssel tapasztaltam, hogy a csere díja nem az oly bőszen hangoztatott 1.000 Ft ("Miért, talán nincs pénze utazni?!"), hanem a pénztáros hölgy jegyenként számolja fel a 20%-os visszatérítést, maximum 1.000 Ft-ot. Így összesen 2.910 Ft-ot fizettem a 3 jegy cseréjéért.
Mivel az egész eljárás, az információs hölgy hozzáállása, és ezek az apróbb akadályok bosszantottak, a mai nap megnéztem a MÁV Start Zrt. Üzletszabályzatát.
A menetjegyek visszaváltásáról az alábbiakat találtam:
"2.4.2. A vasút az utas birtokában lévő menetjegy kilométer távolságától függetlenül, a menetjegy visszatérítésekor egységesen- a menetjegyek számától függetlenül- utasonként 20% kezelési költséget, de utasonként legfeljebb 1.000 Ft-ot számít fel."
Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy mivel egymagam váltottam vissza a jegyet maximum 1.000 Ft-ba kellett volna kerüljön a 3 jegy visszaváltása. A Szabályzat ugyanis nem utazásokat, hanem utasokat nevesít, illetve külön hangsúlyozza hogy a váltott jegyek számától függetlenül.
Így úgy gondolom, hogy a tegnapi nap során Önök nemhogy jogalap nélkül gazdagodtak, hanem Szabályzat ellenesen is. Kérem ezért Önöket, hogy részemre a különbözetet (1910 Ft) haladéktalanul utalják vissza a következő számlaszámra...
Köszönettel:
2. MÁV és a szolgáltatás – Két világ találkozik, avagy A kalauz ellensége az utas.
Tisztelt Bősze Ágnes!
2010. október 13-án, sajnálatos módon igénybe vettem azt, amit Önök
„szolgáltatás” alatt értenek: vonattal utaztam Budapest – Pilis – Budapest vonalon.
Nem, most nem az a fő téma, hogy miért nem mondják be vagy miért nem érhető el
az csekély információ a vonaton, hogy melyik állomás fog következni.
Most csupán ’a kalauz ellensége az utas’ című történet következik.
2010. október 13-án 12:12 órakor, felszálltam Pilisen a Budapest irányába tartó,
egyharmad telítettségű vonatra. Hátulról közeledő kalauz az én ülésem
magasságában ejtett el valamennyi aprópénzt és odaszólt nekem, hogy emeljem meg
a mellettem lévő ülésre lerakott kézipoggyászomat. Én ezt meg is tettem, mire a
kalauz megemelte a kézipoggyászom alját, így a feje tetejére állítva ezt. A
kézipoggyászomban magas értékű fényképezőgép és a hozzá tartozó felszerelés volt.
Ezt követően utasított, hogy a kézipoggyászt tegyem fel a felső poggyásztárlóba.
Miután ezt megtettem – gondolván, az a jó, ha minél messzebb van ettől az embertől
a poggyászom – arra utasított, hogy a kabátomat is tegyem oda fel. Kérdésemre,
hogy miért és ez most miről szól, kb. négyszer ismételte és közölte, hogy ha nem
teszem fel, akkor külön jegyet kell vásárolnom, mert kettő helyet foglalok el. Erre
kértem a nevét, mire gúnyos mosollyal csupán annyit mondott: „Meg tud jegyezni
egy hatjegyű számot?” Ezek után elhadart egy számot, amit se én sem az
utastársam nem értett. Kértem, hogy ismételje el, erre csupán annyit mondott,
hogy arra nem köteles és elviharzott.
Be kell vallanom, hogy – néhány másodperc leforgása alatt – olyan szinten
felidegesített a kalauz, aminek következtében, szokásomtól eltérően, csúnyán
szóltam utána.
Lehiggadva, a következő kérdésekre kérek választ:
- Milyen jogon állítja fejetetejére az én poggyászomat a kalauz, ezzel veszélyeztetve annak tartalmát?
- Hogy jön egy kalauz ahhoz, hogy egy kabátért külön jegyet kérjen?
- Miért okozott a kalauz számára gondot, hogy a mellettem levő ülésen tartottam a kézipoggyászomat és a kabátomat ameddig senki nem igényelt azt a helyet?
- Hogy jön egy kalauz ahhoz, hogy gúnyolódjon az utassal?
- Miért nem volt hajlandó megadni a nevét illetve a kódszámát?
- Miért nincs – mint más kulturált európai vasúttársaságoknál – eleve kiírva egy kitűzőre a személyzet neve?
- Milyen formában szándékozza a MÁV kárpótolni ezt az esetet?
- Milyen következményekkel jár a kalauz számára az ilyen tűrhetetlen viselkedés?
- Mit tesz a MÁV annak érdekében, hogy ilyen a jövőben ne forduljon elő?
- Miért foglalkoztat a MÁV – mint szolgáltató – a feladatra alkalmatlan személyzetet.
Kérem a fenti kérdések haladéktalan és teljes körű megválaszolását.
Amennyiben nem tartozik a kalauz munkaköri leírásába és feladata ellátásába az
utasok szívatása, az utasokkal való ellenségeskedés, továbbá az utasok
felidegesítése, akkor feltételezem, hogy a kalauz ezt saját élvezetszerzésére tette.
Ebben az esetben kérem ennek, a tőlem igénybe vett szolgáltatásnak az árát
(fájdalomdíjat) számomra megtéríteni.
Továbbá javaslok egy tanulmányutat innen nyugatabbra, az ÖBB vagy DB-hez. Ott
sem egyetemi professzorokból tevődik össze a személyzet és valahogy mégsem
tekintik ellenségnek az utast, hanem tudják, hogy az hozza a pénzt, abból kapják a
fizetésüket, abból élnek.
Tisztelettel
Utolsó kommentek